From lost letters in the inbox. In memory of the author I reproduce the original version.

”Ha jól meggondolom, kábé 10 x kértelek, hogy az újságod netes címét küldd el. A Népújságot rendszeresen olvasom, odajárok röhögni mint mondtam volt, hanem illene már a tieden is elszórakozni. Nna.( If I think about it, I asked you about 10 x to send me the online address of your newspaper. I read the People’s Newspaper regularly, I go there to laugh like I said, but it would be appropriate to have fun with yours as well. Nna.)

Remélem pár méretes szamárságot ott is találok,mert már csak ilyen az írott sajtó, nemkülönben a reprezentánsai, akik komoly képpel kérdeznek meg egy-egy hétpróbás csirkefogót és a válaszát próbálják olyan módon tálalni, hogy az olvasó ne kapjon dührohamot / ne rázza szét a röhögés / vagy ne sírjon fel álmában is.

A tájékoztatáshoz kötelezettsége és a tájékozódás joga között szlalomozik az egyszeri újságíró és az alkalmi baromságok elkövetésének ilyenkor meglehetősen nagy a gyakorisága. Megaszontam, mi?

Viszont ott az egyik általam már említett Népújságbeli cikkecske, olyan címmel, hogy aszongya: Lábtörlő alá csúsztatott halszag / B. István jómadár úrtól…/. Ha egy Tristan Tzara verset olvasnék hasonló címmel még hagyám… Ebből is látszik, hogy B. úrnak bokájáig sem ér az egész francia avantgard, szőröstől-bőröstől – viszont enyhítő körülményként mentségére legyen szólva: önhibáján kívül lett értelmiségi. És nagyon nehéz gyermekkora volt, és a kommenisták is nagyon elnyomták, nna. Csak tudnám: ki és mikor és miért csukta rá fejére az ajtót ? Igaz, ahogy elnézem azt a szerencsétlen újságocskát – gyanítom elég heveny ajtócsapkodás lehetett valamikor.

Szó ami szó, pillanatig se gondold, hogy megúszod a csőröm – ha rászolgálsz. Amit idáig olvastam tőled, az viszont jó volt – maradjunk ennyiben.

Nna végezetül egy sztori: a pécsi erdőigazgatóság egy füves – fás – bokros területet elegyengetett, kirakott pár padot és épített egy mászófalat. Tudod mi a mászófal remélem. A mászófalat mozgássérülteknek építették. Tudod mi a mozgássérült remélem. Amikor az újságíró könnyeit nyeldesve megkérdezte a főjómadártól, hogy mozgásukban akadályozott emberkék mit tehetnek egy mászófallal, jött a prompt válasz, hogy aszongya: hol van az megírva, hogy a fal csak függőleges lehet ? Miért ne lehetne vízszintes ?(When the journalist swallowed tears and asked the chief bird what people with disabilities could do with a climbing wall, the prompt answer came: where is it written that the wall can only be vertical? Why not be horizontal?)

Jómagam hallgattam a riportot, tehát a sztori hiteles…még most is felröhögök az emlékére. Ja és alig került 80 millió forintba a dolog, már úgy értem a mászófal – mert az egész kijött csekély 160 millióból / önrész + eus pénzek /.

Mára ennyi. NETES CÍM ! Üdv, S ”   

That’s it for now. NETES ADDRESS ! Cheers, S