George Bacovia verse
De szépen havazik december…
Pillants ki az ablakon szivem!
Szólj, hozzanak parazsat bőven
Hallani szeretném a tüzet.
Told fotelem a kemencéhez,
A kéményből a vihar zenél,
Vagy talán életem napjai-
Ütemét szeretném játszani.
Szóljál, hogy teát is hozzanak,
Gyere közelebb, ide mellém-
Olvass fel a sarki vidékről
És havazzon, hogy betemessen.
Jó meleg van nálad, idebenn
És minden e házból szent nekem-
De szépen havazik, december…
Ne kacagj…olvass tovább szépen!
Még korán lenne de sötét van…
Szólj nekik hogy hozzanak lámpást –
Nézd a hó keritésnyi magas,
S már a kilincs is havas-fagyas.
Én ma aztán haza se megyek …
Köd utánam s köd elöttem,
De szépen havazik, december …
Ne kacagj…olvass tovább szépen!
(Ford. EM)
Decembre
Te uită cum ninge decembre…
Spre geamuri, iubito, priveşte –
Mai spune s-aducă jăratec
Şi focul s-aud cum trosneşte.
Şi mână fotoliul spre sobă,
La horn să ascult vijelia,
Sau zilele mele – totuna –
Aş vrea să le-nvăţ simfonia.
Mai spune s-aducă şi ceaiul,
Şi vino şi tu mai aproape, –
Citeşte-mi ceva de la poluri,
Şi ningă… zăpada ne-ngroape.
Ce cald e aicea la tine,
Şi toate din casă mi-s sfinte, –
Te uită cum ninge decembre…
Nu râde… citeşte nainte.
E ziuă şi ce întuneric…
Mai spune s-aducă şi lampa –
Te uită, zăpada-i cât gardul,
Şi-a prins promoroacă şi clampa.
Eu nu mă mai duc azi acasă…
Potop e-napoi şi nainte,
Te uită cum ninge decembre…
Nu râde… citeşte nainte.
(Prima încercare!)
