George Bacovia verse

De szépen havazik december…

 Pillants ki az ablakon szivem!

Szólj, hozzanak parazsat bőven

 Hallani szeretném a tüzet.

Told fotelem a kemencéhez,   

A kéményből a vihar zenél,  

Vagy talán életem napjai-

Ütemét szeretném játszani.

Szóljál, hogy teát is hozzanak,

Gyere közelebb, ide mellém-

Olvass fel a sarki vidékről

És havazzon, hogy  betemessen.

Jó meleg van nálad, idebenn

És  minden e házból szent nekem-

De szépen havazik, december…

Ne kacagj…olvass tovább szépen!

Még korán lenne de sötét van…

Szólj nekik hogy hozzanak lámpást –

Nézd a hó keritésnyi magas,

S már a kilincs is havas-fagyas.

Én ma  aztán haza se megyek …

Köd utánam s köd elöttem,

De szépen havazik, december …

Ne kacagj…olvass tovább szépen!

(Ford. EM)

Decembre

de George Bacovia

Te uită cum ninge decembre…
Spre geamuri, iubito, priveşte –
Mai spune s-aducă jăratec
Şi focul s-aud cum trosneşte.

Şi mână fotoliul spre sobă,
La horn să ascult vijelia,
Sau zilele mele – totuna –
Aş vrea să le-nvăţ simfonia.

Mai spune s-aducă şi ceaiul,
Şi vino şi tu mai aproape, –
Citeşte-mi ceva de la poluri,
Şi ningă… zăpada ne-ngroape.

Ce cald e aicea la tine,
Şi toate din casă mi-s sfinte, –
Te uită cum ninge decembre…
Nu râde… citeşte nainte.

E ziuă şi ce întuneric…
Mai spune s-aducă şi lampa –
Te uită, zăpada-i cât gardul,
Şi-a prins promoroacă şi clampa.

Eu nu mă mai duc azi acasă…
Potop e-napoi şi nainte,
Te uită cum ninge decembre…
Nu râde… citeşte nainte.

(Prima încercare!)